Who are Rohingya? (Ruáinga hóde úun honnún?)

 

  1. Ruáinga hóde úun Bormár asól bácinda koum.
  2. Tará óilde Indu-Ariyen or nosól ókkol.
  3. Foóila (1) cót bosór loti Ruáinga ókkol Arakan ot aiccé. Ehón (21) cót bosór soler, maáni 2000 bosór loti Ruáinga ókkol Arakan ot aiccé.
  4. Añára (8) cót bosór ót Musúlmán óiyi. Añára Islam din oré mani dé Ruáinga ókkol.
  5. Añárar uore 1982 cón or kaanun lagai, agor decótta sinnor kaádh beggín tará loi félaiye, tará abbar noya arekkán kaádh diyoum hoói yóre.
  6. Lékin, hókumot e [cekgorí dedé] arekkán kaádh neelai noó de.
  7. 1982 kaanun íba yé Ruáinga ré dec sára banai félaiye.
  8. Age aiccíl dé kaanun mozin, zodi tuñí 1823 cón or agortú Bormár bútore táko, decór asól bácinda bóuli maani luwa zaibou ar decóitta bóuli yó mani luwa zaibou.
  9. Añára Ruaínga ókkol óre asól bácinda bouli 1965 cón foijjonto mani loóil.
  10. Ehón ór hókumot e yían no maner.
  11. Añáráttu sóbut dahá forer 1823 cón or age aiccí bóuli, maáni óilde, Britísh e Bormá ré kobza goríbár agortú lóti añára Ruáinga ókkol asíde yían dahá forer.
  12. Ruáinga ókkol 1823 agortú lóti aiccíl dé, asól habos fonna ókkol asé.
  13. “Asiatic Research” kitab zibá 1799 cón ot sábaiye, yían é gobá derdé Ruáinga ókkol Arakan or asól bácinda ókkol. Ar tará boóut age loti Arakan ot asé.
  14. Ar aró sóbut ókkol aséde, Major Canning, Captain Cox Dr. Leyden arde Francis Buchanan or kitab ókkol zeçé léikké dé Arakan or Ruáinga ókkol dec ór asól bácinda.
  15. Rengun (Rangoon) or Univarsitír kitab ókkol é yó fura sóbut derdé Ruáinga ókkol boóut age loti eçé asé.
  16. Edín sóbut ókkol táki baade yó, Bormár hókumot e Ruáinga ókkol óre decóitta noó bóuli inkar goittóu saár.